2010. március 3., szerda

Kis francia szépségek

Van egy barátnőm. Együtt jártunk gimibe, együtt jártunk edzeni, együtt töltöttük a kamaszkorunkat. A 18as villamos volt a titkaink örzője.
Aztán jó messzire került, a tenger másik oldalán élt és ott született az első kisfia. A nagyszülők hiánya miatt hazajöttek, a házasságaink két hét eltéréssel köttettek, egymás tanui voltunk.

Amikor Hannát vártam, sokat beszélgettünk, mindig mosolyogtam az ő igényességén. Tetszett és elérhetetlennek tűnt az a kelléktár, amivel rendelkezett ruhák, kiegészítők terén.
Ő volt az, akitől először hallottam a Petit Bateau márkáról. Nálunk akkoriban a MOM parkban lehetett kapni efféle ruhákat, pont a Jacadi mellett. Egy kisbody leértékelve volt nagyjából 3000 forint. Gyönyörű, igényes darabok ezek, de megfizethetetlen.

Aztán Hannapocakkal Spanyolországban nyaraltunk, és rábukkantam egy outlet falura, nagyjából olyan, mint a Premier nálunk, vagy Parndorf, csak itt olyan márkák képviseltetik magukat, mint a gucci vagy a prada... És nem mellesleg a PB. Ráadásul a nálunk megszokott ár töredékéért. Így lett Hannának az első rugikollekciója PB és innentől úgy éreztem, van remény arra is, hogy bodykból meglegyen a kellő mennyiség is, bármilyen korszakában.

És mert beleszerettünk Spanyolországba, még kétszer mentünk vissza, Hannával, majd Mikoltpocakkal is, és én természetesen minden alkalommal el kellett, hogy zarándokoljak a "helyre". Az eredmény: a pelenkás kor végéig el vannak látva a gyerekek bodykkal. És persze becsúszott a kosaramba néhány kihagyhatatlan darab, mint például a narancssárga sapka-sál, vagy Hanna kiskendője. A pamut sapkák is a kedvenc darabok közé kerültek...

És hogy miért szeretem ennyire ezeket az alsóneműket?

- Mert ez az egyetlen olyan body a kipróbáltak közül, aminek a nyakrésze nem csúszott le vállig még újszülött korban sem.
- Mert az első méretekből "átlapolósat" használtunk, (ebből Hannánál csak a HM volt hasonló, de az nagyon vastagnak bizonyult...) amit nem kellett átrángatni a buksijukon.
- Mert gyönyörűen felveszi a testük vonalát, nem lóg, nem bő, de nem is szűk.
- Mert akárhányszor mosom őket, még mindig csodásak, nem deformálódnak, és csak az én hanyagságom, ha fakulnak... Most Áron hordja a fiúsabbakat, vagyis már a harmadik gyereknek adom ugyanazt, ami először Hannáé volt.
- Mert nyáron nem kell pólóban gondolkodnom, elég a body-rövidnadrág kombináció, tökéletes...

És nem utolsósorban azért, mert nagyon szépek... :)

1 megjegyzés:

panka írta...

Már többször is gondoltam rá, mióta tudom, hogy hol laktok, meg hogy ott is nőttél föl, hogy talán "találkoztunk" már párszor, csak nem tudunk róla, hiszen egy rövid ideig én is laktam Budakeszin...(bár te talán pont akkor épp nem, ha jól vettem ki az írásaidból. 2003-2004. ?)
De húgom miatt már előtte is jártam arra sokat: ő is a Prohászkába járt 2 évig, mondjuk ez az ismeretségre nem érv, mert ha jól számolom 13 évvel fiatalabb nálad, úgyhogy legföljebb közös tanáraitok voltak. :-)))

De ha a 18-as villamos a te titkaidnak (is) az őrzője, akkor egészen biztos, hogy többször is láthattuk már egymást, én 8 évig azzal jártam iskolába, pedig 3 helyen is laktunk közben.

:-))) Úgy érzem, sikerült leszűrnöm a lényeget a posztból. :-D